Az eljárás nem újkeletű, hanem régóta bevett gyakorlat. Nincs kimondva, hogy ezt lehet, de a jogi szabályozás lehetővé teszi, annak ellenére, hogy valószínűleg a jogalkotónak nem ez volt a szándéka.
Családok tízezrei tapasztalják, hogy hitel- vagy más tartozásuk következtében számlájukról eltűnik a családi pótlék. Sokaknak persze nemcsak a családi pótlék, hanem más egyéb járandóság is.
A közhiedelemben az terjedt el, hogy a családi pótlékot nem lehet végrehajtási eljárás alá vonni. Nem is lehetne. Legalábbis közvetlenül. Azonban technikailag mégis megoldható.
A családi pótlékot a MÁK (Magyar Államkincstár) folyósítja. A pénzt oly módon juttatja el a jogosultakhoz, ahogy azt kérik, postai kifizetéssel, vagy bankszámlára történő utalással. Amikor a MÁK “kiutalja” a családi pótlék összegét, akkor abból hiteltartozás címén nem vonhat le egy fillért sem, bárki is kéri. Nem is teszi meg. Az összeg tehát teljes egészében elindul a jogosult családok felé.
A legtöbb családnak már van legalább egy fizetési számlája, és logikus számukra, hogy a családi pótlékot ide kérjék.
Amikor a családi pótlék megérkezik a számlára, akkor azt a bank jóvá is írja teljes egészében, tehát elvben el is jut a jogosult családhoz. Ugyanakkor ahhoz, hogy ezt a család el is költhesse valamilyen módon fel kell venni a számláról (bankfióki készpénz felvétel, pénzkiadó automatán történő felvétel, bankkártyás vásárlás, stb.). Ezt már nem biztos, hogy meg tudják tenni azok a családok, akiknek valamilyen ki nem fizetett tartozásuk van. Mi ennek az oka?
A pénzintézetnek – a pénzmosás vizsgálatát kivéve – nincs joga vizsgálni sem azt, hogy adott számlára honnan érkezik a pénz, sem azt, hogy a számla felett rendelkezők mire költik. (kinek utalják, hol vásárolnak,stb.) Ezt mindig az ügyfél mondja meg számukra a megfelelő megbízás útján. (pl. átutalási rendelkezéssel) Vannak azonban olyan törvényi előírások, melyek szigorú formai és tartalmi keretek között kötelezik őket egy-egy adott számla elleni eljárás elvégzésére.
Ilyen eljárás például az, amikor a végrehajtó hatósági átutalást (régi nevén inkasszó) indít egy számla valamelyik tulajdonosa ellen. Ilyenkor a bank a jogszabályban leírtak szerint és ideig zárolja vagy átutalja (részben vagy egészben) a végrehajtó részére a hatósági átutalásban szereplő összeget. Ebben az esetben csak egyetlen dolgot vizsgálhat: a számlán szereplő összeget. Nem nézheti, hogy honnan jött oda a pénz, és azt sem, hogy a számlatulajdonosnak milyen egyéb fizetnivalója lesz még (pl. áramdíj kifizetésre adott megbízás).
Így történhet meg az, hogyha egy bankszámlán egyszerre van jelen a családi pótlék és a végrehajtó hatósági átutalása, akkor mégiscsak sor kerülhet arra, hogy a családi pótlék végül mégiscsak a végrehajtás alatt álló tartozást csökkenti. És ennek folyamatában nem jár el senki jogtalanul, így nem is követelhető senkin vissza a családi pótlék.
Ezt a folyamatot nem látja át az utca embere, ezért csodálkozik mindenki, aki végrehajtási okokból nem kapja meg a számlájára érkező családi pótlékot.
